„Számomra a nyelvtanulás hobbi.”
Titokban mindenki kicsit irigyli azokat, akik elmondhatják ezt magukról.
De hogy juthatsz el ide? És milyen mítoszok állnak az utadban?
Mitől erőlködés a tanulás?
Az erőlködés két forrásból jöhet.
Egyrészt a rossz tanulási módszerekből, például abból, hogy puszta szavakat tanulsz, és aztán emiatt vért izzadsz minden angol mondat összerakásánál. Na meg az angol hallásértésnél – mert ezt is ellehetetleníted így. Vagy amikor felnőttként is ugyanazt ismétled, amit az általános iskolai osztályteremben csináltattak veled: szövegek monoton szótárazgatása, aztán magolás. Önálló tanulásnál ezek a módszerek sajnos csak az idődet veszik el tőled, és cserébe alig tesznek az angolodhoz valamit. Sokan azonban ezzel nem vagyunk tisztában, így tovább erőlködünk.
Ugyanilyen rossz – és ez az erőlködés második forrása -, ha érdektelen, számodra unalmas szövegekből tanulsz. Felnőttként ugyanis kötelező lenne az érdeklődési körödhöz passzoló anyagból tanulni. Abból és csakis abból.
A SOS Angol tréningen szoktam elmondani: ha te rajongsz az autókért, és emiatt csakis autós szövegekből tanulsz angolt, akkor is képes leszel letenni a nyelvvizsgát. Hiszen nagy autós cégek legendás vezetőinek önéletrajzából megtanulhatod az egyszerű, mindennapi történések nyelvét, és egy autókat tesztelő YouTube csatornáról, vagy autós filmekből pedig ellesheted a mindennapi párbeszédek tipikus fordulatait. De ami nem érdekel téged, az mindig is erőlködős lesz.
Ezt a két dolgot kell tehát megoldanod: újíts be eredményes tanulási technikákat, és tanulj számodra érdekes angol anyagokból! De menjünk egy lépéssel tovább!
Mi a tanulás élvezetének két forrása?
A legegyszerűbben megfogalmazva: az a tanulás élvezetes, aminek érezhető eredménye van. De ez a mondat önmagában nem sokat segít rajtad, úgyhogy ássunk picit lejjebb!
Ahogy az erőlködésnek, úgy az élvezetnek is két fő forrása van.
Kezdjük az elsővel, a motivációval! A világot is képes lennél megváltani, ha lenne egy nagyon is kézzelfogható, és igazán izgalmas célod az angollal. Mert ez az, ami pályán tart. A nyelvvizsga nem jó cél, sőt, „az angollal kinyílik a világ” sem elég jó cél. És még az sem, hogy „én csak beszélgetni akarok”, vagy „külföldön önállóan szeretnék boldogulni”, vagy „jobb állást akarok”. Ezek közül egyik sem elég kézzelfogható.
Tudod, hogy lesznek ezek kézzelfoghatók? A „kinyílik a világ” például úgy, ha mondjuk arról álmodsz, hogy két év múlva egy teljes hetet eltöltesz a világ legnagyobb múzeumában, Washingtonban, a Smithsonianban, és mindenhol audio guide-ot, vagyis kütyüs-hangos idegenvezetést kérsz majd. Mert akkor már érteni fogod. Megvan, mit jelent, hogy kézzelfogható? Kellően konkrét cél kell ahhoz, hogy elővetesse veled az angolt egy szürkécske hétfő este is.
Persze a legjobbak azok a célok, amiket el sem mersz senkinek árulni, nehogy kinevessenek miatta. Csak magadban dédelgeted őket, és ébren álmodozol róluk. Van egy ilyened? Kommenteld be a cikk alá! Itt senki sem tudja, ki vagy. ;) Szinte biztos vagyok abban, hogy van ilyened. Csak egy jókora gombóc bátorság kell ahhoz, hogy (újra?) előbányászd, plusz némi hit, hogy tudd: igenis elérheted, mert képes vagy érte kitartóan dolgozni.
A második élvezetfaktor, ami legalább ennyire fontos: legyen nyelvhasználati sikerélményed. Ha jól megoldasz egy tesztet, abból nem lesz emlékezetes (=inspiráló hatású) sikerélmény, mert te magad is érzed legbelül, hogy a tesztekből nem tanulod meg majd használni az angolt. De ha eligazítottál egy hús-vér turistát, vagy kommunikáltál egy jóízűt egy hasonszőrűvel egy online játékban, vagy egy Facebook csoportban – na, az már ér.
És ha maga a tananyag szórakoztató?
Sokan hiszik, hogy egy szórakoztató tananyaggal a tanulás is szórakoztató. Pedig ez így nem igaz. A tanulással kapcsolatos érzéseid sosem kívülről jönnek. Te vagy a kulcs, és nem a tananyag.
Ez a tévhit amúgy onnan származik, hogy az iskoláink máig tananyag-központúan oktatnak. Pedig a 21. században már a tanuló-központú oktatás lenne a siker kulcsa – és ezt minden oktatási szakirodalom elmondja. Sajnos azonban a mindennapi gyakorlatba ebből alig szivárgott be még valami. (Azért a reményt ne veszítsük el. Hátha. Egyszer. Hamarosan.)
Jó, ha tudod: innen jön az is, hogy újabb és újabb angol tananyagokat keresel a neten, és a sikert abban látod, hogy végre rábukkanj egy IGAZÁN JÓ tananyagra. Mert a mélyben ott gyökerezik benned ez a tananyag-központúság, és mert gyerekkorodban soha, senki nem mondta neked: a tanulás élvezetének kulcsa ott van benned. Mert az a szórakoztató, ami TÉGED érdekel.
És zárásul jöjjön a legszokatlanabb gondolat.
Hogyan függ a tanulás élvezete a személyiségedtől?
A tanulás és az önismeret kéz a kézben járnak, ezért hadd vigyelek picit közelebb magadhoz!
Két típusú nyelvtanuló van, ami egy skála két ellentétes vége. A találós kérdés: kinek élvezetesebb szerinted a nyelvtanulás?
Az egyik típusú nyelvtanulót minden hibája elkedvetleníti, és csak akkor érzi jól magát, ha képességei határain belül mozoghat. Amíg könnyűnek érez valamit, addig csinálja. Mert úgy érzi, hogy ha valamibe erőfeszítést kell tennie, és nem jön „magától”, akkor abba nem éri meg energiát fektetni, hiszen ő abban várhatóan sose lesz igazán jó. Ezt hívja a pszichológiai szakirodalom „fixed mindset” típusnak.
A másik típusú tanuló ezzel ellentétben minden hibát tanulási lehetőségként él meg, és az vonzza, amibe erőfeszítést kell tennie. Ő abban hisz, hogy erőfeszítés nélkül semmiben nem lehet jó az ember, DE ha okosan és kitartóan dolgozik valamiért, akkor abban elkerülhetetlenül fejlődni fog. A pszichológiai szakirodalom őt „growth mindsetnek” hívja.
Na, kitaláltad, ugye? Azok, akik a legtöbb örömet és élvezetet élik meg a tanulásban a skála fejlődés-hívő vége felé állnak. Ráadásul ők látják tisztán a tanulást is: alapigazság, hogy minél többet foglalkozol a tanulással, annál sikeresebb leszel benne. Gyakorlással fejlődsz benne.
Ha te a skála „fixed mindset” vége felé ismered fel magad, és az erőfeszítés inkább elkedvetlenít, és azt sugallja neked, hogy nem vagy elég jó az adott területen, és nem biztos, hogy megéri időt fektetni bele, akkor jó gyakorlat, ha tanulás előtt mindig „growth mindsetbe” helyezed magad, és tudatosítd magadban, hogy:
mindenkinek csak az megy, amiről tudja, hogy hogyan kell csinálni.
És hogy a tanulás egy készség, ugyanúgy tanulni kell, mint a járást; ugyanúgy stratégia kell hozzá, mint a maratonfutáshoz; és semmit sem ér anélkül, hogy ne élveznéd, mint a táncot.
A legsikeresebb vevőink szájából gyakran hangzik el: „a nyelvtanulás számomra életforma”.
Ők nemhogy nem érzik tehernek a tanulást, hanem inspirálóan hat rájuk – és gyakran visszajelzik, hogy az angol nyelvtanulásban megélt sikereik az életük más területeit is beragyogja. Ezt várhatod te is. A tanácsom: keress egy bizsergetően izgi célt, higgy az erőfeszítés erejében – de legfőképpen: tanulj meg úgy angolt tanulni, ahogy neked élvezetes. (Ha ehhez segítség kell, várlak ezen az online tanfolyamon.)
14 éve dolgozom azért, hogy minél több magyar felnőttet eljuttassak arra a pontra, ahol a nyelvtanulás élvezet. És ha idáig eljutottál az olvasásban, akkor téged a világért sem hagynálak ki. 
